Képgaléria
A kézmûvesség ezer éve a Kárpát-medencében 2009
Pécs megyei jogú város
Pécs megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentõs központjává vált. Az ebbõl az idõszakból származó ókeresztény temetõi építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország elsõ egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt mûködik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, mûvészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költõje, a latin nyelvû magyar költészet legjelesebb képviselõje.
A 150 éves török hódoltság után - e korszak gazdag építészeti emlékeinek megõrzésére nagy figyelmet fordított a város -, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynõtõl. Ezt követõen erõteljes polgárosodás, gazdasági fejlõdés indult el. Az iparosodás a 19. század elsõ felében jelentõsen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgõ, az Angster-orgona világhírûvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségû település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvözõdtek két évezredes története során. Svábok, horvátok, szerbek, romák és magyarok ma is békében élnek egymással.
A város 2010-ben Európa Kulturális Fõvárosa lesz.
A jelen kézmûvesei
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2001-ben alapított "Magyar Kézmûves Remek" címet 2007-ben a szakemberekbõl álló zsûri döntése alapján 36 pályázatból 21 pályamû érdemelte ki termékeivel. 15 pályázó emléklapot kap.A 2007-ben meghirdetett felhívásra érkeztek be eddig a legnagyobb számban nagyon színvonalas pályamunkák. Ezért már a hatodik alkalommal változatlan összetételben dolgozó tíztagú zsûri döntése nem volt könnyû.
A Magyar Kézmûves Remek címet nyert pályázók közül néhány mestermû olyan nagyszerû kivitelben készült, hogy még az elvárható magas minõségi színvonalat is messze meghaladták. Ezek a tárgyak a legkisebb technikai részletekben is azt igazolták vissza, hogy a szakmájukat felsõfokon gyakorló mesterek készítették. Az alkotóknak ezúton is kifejezzük õszinte elismerésünket, mert kiváló teljesítményt nyújtottak.
Gulácsi János elektromechanikus - Pécs
Pályázati témája a pécsi zsinagóga homlokzati órája.A Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft. toronyórák, hajtómûvek, ipari órarendszerek gyártásával foglalkozik. A cég kiváló munkájáért 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 2002-ben is elnyelte a Pécs Expo vásári különdíját. 2005-ben Gulácsi János elnyerte az év kézmûvese díjat.
A pécsi zsinagóga homlokzati órájának felújításánál megjelenésében és tartalmában is egyedülálló megoldást alkalmazott. A közös számlapon két mutató pár jelzi az idõ múlását, az egyik a közép-európai idõt, a másik a héber hagyományokat követi. A zsûri értékelése alapján a pécsi zsinagóga homlokzati óralapjának esztétikai és az óraszerkezet különleges megoldásáért Gulácsi János pályázata megkapta a Magyar Kézmûves Remek címet.
(A fotón balra)
Mosonyi Csabáné tojásíró népi iparmûvész - Pécs
2005-ben már sikerrel pályázott. Ezúttal is hímes tojásokat mutatott be, geometriai mintákkal
és növények festõlevelével színezve A hímes tojások a Kárpát-medence mintakincsén alapulnak, ennek hagyományos technikájával, a viaszos írással készültek, színezése is a természetes növényi anyagok fõzetével történt. Évszázados hagyomány a hímes tojások készítése.A sokféle technika közül a legelterjedtebb volt a viasszal való írás. Jelentése volt a mintáknak és a színeknek egyaránt. Ezért hímes tojás írása több egyszerû tojásdíszítési módnál, átvitt értelmû jelentése is igen meghatározó jelentõségû. 2005-ben kezdett el saját hímes tojás minta-kincstárt készíteni. Minden eddig dokumentált mintát tojásra írta, s mára közel 1600 darabos gyûjteménye van.
A pályázatra benyújtott, a magyar népi kultúra gyökereit bemutató, hagyományos technikával készült tojások éppen ezt a nemes egyszerûséget és visszafogott megjelenést reprezentálják.
A zsûri értékelése: különleges, egyéni hangvételû alkotások, igényes, ízléses a kivitelezés, amelyért Magyar Kézmûves Remek címet érdemel.
Kovács Valéria üvegfestõ - Kaposvár
Pályázatának tárgya: Kaposvár a virágok városa, három kép a Fõtér épületeivelNapjainkban az üvegfestés szinte kihalófélben lévõ szakma, amely iránt az utóbbi években ismét felélénkült az érdeklõdés. Magyarországon a 19. század végén Róth Miksa teremtette meg a középkori üvegfestés hagyományaira alapozva, új módszerével a követendõ irányt.
"Mert a jó üvegfestménynek mindig egyszerû vonalakban tiszta színezéssel kell megalkotva lennie, minden képszerû és plasztikus hatás kerülendõ". A színes üvegeken beáramló fénnyel meghittebbé, vidámabbá lehet a teret varázsolni. Munkáival ezt a hangulatot kívánja erõsíteni. Termékeit saját üzletében árusítja, kézzel festett, egyedi jellegük miatt másutt nem kaphatók. Határozott fejlõdés érzékelhetõ a pályázó eddig benyújtott munkáihoz képest. A szecessziós üvegképek témája összhangban és harmóniában van a keretezõ díszítéssel, jól kontúrozott. A központi téma szépen megrajzolt, jól kidogozott, jó perspektívájú. Az alkalmazott színek szépek. Pályázata Magyar Kézmûves Remek címet érdemel.
Nepp Dénes szíjgyártó népi iparmûvész - Szekszárd
Csipkés, rézveretes, aranyozott, fonott sallangos parádés lószerszámmal pályázott. Családi hagyományait folytatva tanulta ki a szakmát, 1979 óta kisiparos, egyidejûleg mestervizsgát is tett. Alapelve a precizitás és a magyar szíjgyártó hagyományok tisztelete. Ennek megfelelõen lószerszámai teljes egészében kézzel szabottak és varrottak. Sok helyen alkalmaz rejtett varrást. Az általa használt bõr tartósságát a pécsi bõrgyár kiváló minõségû növényi cserzésû bõrei garantálják. A parádés magyar szügyhámokat elsõsorban fogathajtó versenyzõk számára készíti. A díszcsatok rézbõl öntöttek és aranyozottak. A csipkés csatos lószerszámoknál a felsõ bõrt mindenhol csipkézi, helyenként a levékonyított alátét bõrön alkalmazza. A fonott sallang, amely a mesterre jellemzõ egyéni motívumokat tartalmaz, a lószerszám ékszere. Ilyen fonási technikát csak Magyarországon alkalmaznak, a világ más részein nem ismerik.
Parádés lószerszáma a tõle megszokott igen magas szakmai tudását tükrözõ igényes, elegáns és szép kivitelezésû munka. Technológiailag abszolút csúcs!!! A pályamûvek között is az egyik kiemelkedõ alkotás. Üzletében turistákat is fogad, lehetõséget biztosít mesterség bemutatók megtartására is. Minden terméke zsûrizett. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki aranyérmet vagy ezüstérmet. 2004-ben nyert elõször a Magyar Kézmûves Remek címet.
Parádés lószerszáma a tõle megszokott igen magas szakmai tudását tükrözõ igényes, elegáns és szép kivitelezésû munka. Technológiailag abszolút csúcs!!! A pályamûvek között is az egyik kiemelkedõ alkotás. Üzletében turistákat is fogad, lehetõséget biztosít mesterség bemutatók megtartására is. Minden terméke zsûrizett. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki aranyérmet vagy ezüstérmet. 2004-ben nyert elõször a Magyar Kézmûves Remek címet.